Az ember lelke olyan, mint a galaxis, végtelen csillagerdővel, melyet megismerni sosem lehet. Minden benne van, melyből viszont csak néhány csillagot ismerhetünk meg ittlétünk alatt. Melyek sokszor így is csak apró mécsesek, melyek a visszavonuló SEMMIt, a NEM-LÉTet tükrözik vissza.
